A neurofeedback tréninget sokszor szélsőséges véleményekkel írják le a kliensek különböző internetes fórumokon. Olvasni „nekünk csodát tett” és „semmire nem volt jó, nem láttunk változást” véleményeket is. Hogy miért lehet ilyen szélsőséges a megélése? Azon túl hogy az internet világában sokszor végletesen fogalmaznak az emberek, fontos tudni azt is hogy igen is tehetünk „csodát” a gyerekkel, de ahhoz sosem egyetlen módszer szükséges. Több tényező együttállása kell. Miben rejlik a siker?
A neurofeedback kiegészítő eljárás. Ezt fontos leszögeznünk. A tudományos kutatások is azt bizonyítják hogy akkor a leghatékonyabb ha több oldalról van megtámogatva a kliens (mostantól nevezzük „gyermeknek”). Különböző dolgokkal lehet megsegíteni a gyermeket, természetesen problémaspecifikusan. Nem mindegy hogy egy figyelemzavarról, ADHD-ról vagy szorongásról van szó. Vegyük végig azokat ami minden gyerek számára fontos lehet:
Mozgásfejlesztés
Rendszeresen keresnek fel minket óvodáskorú gyerekek kapcsán szülők hogy iskolakezdésig szeretnék a lehető leghatékonyabban megtámogatni a gyermeküket. Erre remek módszer a neurofeedback. Viszont személy szerint mindig megkérdezem a családot ha éretlen a gyermek idegrendszere hogy mozgásfejlesztésre jártak/járnak-e. Ha azt felelik hogy nem, akkor mindig elmondom hogy amíg a mozgásával nincsen minden rendben vagy minimum nem zajlik a tréning mellett a mozgásfejlesztés, addig úgy építünk várat hogy az alapok inognak.
A gyermek idegrendszerének megfelelő fejlődéséhez nélkülözhetetlen a mozgás. Ha gond van vele, akkor pedig a mozgásfejlesztés. Mellette remekül megfér a neurofeedback és nagyon hatékonyak is tudnak lenni együtt. Viszont sok esetben ez még mindig nem elég.
Megfelelő táplálkozás
A napokban volt nálam egy anyuka, elhozta felmérésre az 5 éves figyelemzavaros, idegrendszeri éretlenséggel küzdő örökmozgó kisfiát. Mivel a felmérés és az első találkozás mindig nagyon izgalmas, a kisfiú teljesen jogosan izgatott volt, talán félt is kicsit a helyzettől. Nem nagyon akart együttműködni se velem se az anyukájával. Édesanyja cukorkát ajánlott jutalmul ha beül a kisfiú a fotelbe. Elhangzott az arany mondat miszerint „neki ez nem számít, amúgy is pörög”. No hát ilyen helyzetben nehéz jót mondania a szakembernek. Nem is tudtam olyat mondani ami ne hatott volna bujtatottan kritikának, akármilyen finoman fogalmaztam meg.
Nem szeretnék senkit megbántani, tudom hogy nagyon nehéz szülőként az élet ha egy pörgő kis tornádó vagy szószátyár sajtkukac a gyermekünk és ilyenkor van az a szituáció amikor kb BÁRMIT bevetnénk csak a gyerek álljon kötélnek és tudjuk motiválni. DE az érzékenyebb idegrendszerű gyermekeknek ezzel kirúgjuk sarkosan szólva a lába alól a talajt. Az adott csatát lehet megnyerjük de elveszítjük a háborút.
Létfontosságú a fejlesztések során hogy vizsgáltassuk ki a gyermeket gasztroenterológussal. Nagyon nagy számban fordul elő valamilyen ételintolerancia a gyermekeknél, bujtatott bélgyulladás, felszívódási zavar. Ezek a problémák mérgezik minden áldott percben a gyerkőc idegrendszerét. Nem hiába funkcionál szegény nehezen mikor már az alap állapota is nehezített. Erre ha ráteszünk még egy jó adag szénhidrátot, akkor a neurofeedback és a mozgásfejlesztés csak tűzoltásként tud működni és nem érjük el azt, amire képesek lehetnénk a gyermek fejlesztésében.
Pár érdekességről az Agy-Bél kapcsolatról itt olvashat.
Tanulási módszerek
Életkortól és személyes adottságoktól függ hogy mi segít a gyermeknek a tanulásban – például derítsük ki milyen tanulási típus neki a legjobb. Vizuális, auditív, kinesztetikus, audio vizuális, mozgásos?
Ami minden gyermeknek jól jöhet: letisztult, ingerszegény környezet, friss levegő, egészséges rágcsa (nem túl sok és felügyelettel hogy ne csak azzal foglalatoskodjon). Friss víz, szünetek a tanulásban mikor a gyerek mozoghat.
További tanulási tippeket itt olvashatsz.
Család
Ez talán a legnehezebb dió, hiszen önmagunkat nem tudjuk objektíven szemlélni és a családunkat sem. Azonban ami tőlünk telik, megtehetjük. Nagyon fontos hogy a család egyöntetűen támogassa az adott nehézség kapcsán a gyermeket és higgyen is abban hogy jobb lesz. Sok családnál láttam hogy míg a szülők vagy csak anya vagy csak apa hitt az adott módszerben/módszerekben/gyermekfejlődésében, a többi családtag szkeptikusan vagy kritikusan állt a dologhoz. Miért küzdene, hinne és változna egy gyerek ha a saját családjában se hisznek benne az emberek. Ez sokszor sajnos nagyon nehéz ügy, van hogy családterápia is indokolt lenne egy családon belüli véleményeltérés kapcsán. Ehhez pedig minden fél beleegyezése kell.
Az elvált szülők nehezített helyzetéről nem is szólva. Így ez a legnagyobb kihívás sok esetben. Egy viszont véleményem szerint biztos. Az hogy ha az egész család támogatólag és szeretettel buzdítja a gyermeket abban hogy lesz ő még sokkal ügyesebb is, csodát tud tenni.
Módszerbe vetett hit (azaz a placebo)
Erre felhoznék egy számomra nagyon kedves és szeretett családom példáját:
Eljött hozzám az Anyuka a kisfiával felmérésre. Erős figyelemzavarral küzdött a roppant jó intellektuális képességekkel rendelkező kisfiú. Csak hát ő az az elvarázsolt professzor típus. Szülei értelmiségiek, egyetemeken dolgoznak. Kisfiú hiába okos, a figyelemzavara és introvertált természete miatt rendszeresen az iskolában az áldozat szerepe jutott neki. Pár erőszakos osztálytársa rendszeresen terrorizálta. A felmérésnél mikor elkezdtem elmagyarázni a módszertant, az Anyuka félbeszakított és a következőket mondta:
Elolvastam minden legfrissebb nemzetközi kutatást, és ez mindenféleképpen jó lesz nekünk. Vagy a neurofeedback fog hatni, vagy a placebo!
Megvallom, elakadt a szavam. Nagyon hozzá se tudtam mit fűzni hirtelen. Az Anyukának viszont igaza is lett.
A tréningfolyamat végére nem csak a tanulás ment könnyebben és lett szebb az írásképe, ( mivel Anya buzdította a kisfiát otthon hogy ez mennyire sokat fog neki segíteni és milyen ügyes) olyan önbizalma lett a kisfiúnak hogy elkezdte bevédeni magát az iskolai terror elől. Többet nem mertek belekötni a többiek. És ez nem a neurofeedback (az a tanulásban segítette) érdeme volt, bár a kisfiú teljesen annak tulajdonította. Hitt a módszerben, abban hogy ettől minden jobb lesz és önmagába is jobban elkezdett hinni. Ezt kívánom minden nehézséggel küzdő kisgyereknek.