Thomas A. PhD – Tényleg ADHD-s a gyerekem?

Még a nyáron volt szerencsém „belebotlani” Thomas Armstrong PhD – Tényleg ADHD-s a gyerekem? című könyvébe. A könyv tartalomjegyzékének elolvasása során már szembeötlik, az író – akiről később megtudjuk hogy a téma egyik elismert szakértője – sok ponton támadja az ADHD mint mentális betegség mondhatni járványos elterjedésének mivoltát. Vajon a hiperaktív és figyelemzavaros gyermek a több, vagy a rosszcsont, örökmozgó gyermekekre egyszerűen túl könnyen sütik rá ezt a diagnózist?
Kétségbe vonja hogy egyre több lenne az ezzel a tünetegyüttessel rendelkező személy. Inkább a társadalomban, megváltozó mindennapokban és a gyógyszeripar ugrásszerűen teret nyerő jelenlétében látja az okokat. A könyv elmeséli nekünk a gyógyszerek alkalmazásának történetét – ez személy szerint engem erősen megérintett és aggodalommal töltött el a jövőt illetően. Felsorolja azokat a tényezőket, melyek hatással lehetnek arra hogy egyre szembeötlőbbek ezen „személyiség típussal” rendelkező gyermekek. Elolvasása elgondolkodtat minket, hogyan is helyes viszonyulni ehhez a diagnózishoz és az adott gyermek problémáihoz.
Ami azonban bizonyos, megpróbál alternatív módszereket felsorolni nekünk, melyekkel segíthetünk a gyermekeinknek.

Amit röviden és tömören el lehet róla mondani: olvasmányos, könnyen érthető, mondhatni „gyógyszer ellenes”, az ADHD diagnózisának kialakulását boncolgatja (mikor és miért lett ilyen felkapott ez a diagnózis?). Gyakorlati segítséggel próbál szolgálni.

Ami miatt külön ajánlom minden a figyelemzavar kapcsán érintett embernek, 101 kézzelfogható, jól elmagyarázott figyelemfejlesztő módszert sorol fel a fejlődés és a mindennapok megsegítéséhez!

Jaffa Kiadó
Megjelent: 2018
392 oldal
Puha fedeles
Fordította: Farkas Veronika

Bővebben az ADHD diagnózisáról itt olvashat. Továbbá a figyelemzavarról itt.

Kép forrása: Libri

The post Könyv ajánló – Tényleg ADHD-s a gyerekem? appeared first on Neurofeedback & fejlesztés.

Az egyik – mondhatni legklasszikusabb – oka a családoknak amiért felkeresnek, mert 1-2 év és iskolás lesz a gyermek de úgy érzik még „éretlen rá”. Sokat fecseg, könnyen elterelhető a figyelme, túlzottan szabatos, nem igen tud megülni egy helyben. Teljes mértékig jogos ilyenkor a szülők félelme, mi lesz így a gyermekkel iskolakezdés idején? Nagyon lényeges erre felkészíteni a gyermeket még az óvodai évek alatt, hiszen az első sikerek/kudarcok határozzák meg a gyermek viszonyát a tanulással és az iskolával kapcsolatban.

Mi szükséges egy sikeres iskolakezdéshez?

Egy gyermek iskolai tanulmányait számtalan dolog befolyásolja. Talán a következők a legfontosabbak: mit hoz otthonról (iskolához való viszony, elvárások, tudás amit a családjától kapott), a képességei (érett-e az iskolai elvárásokra), személyisége és a környezet ( iskola/tanárok/osztálytársak).

Ezek közül a család szerencsére sok dologban tud segíteni a gyermeknek. Véleményem szerint az egyik kulcs kérdés hogy ne leküzdendő próbatételnek harangozzuk be az iskolát – „Én is túléltem valahogy az iskolát, fiam neked is menni fog” – próbáljunk minél pozitívabb hozzáállást kialakítani a gyermekben, szeresse az iskolát a lehetőségekhez mérten. Így van a legnagyobb esélye arra hogy hosszútávon is pozitív legyen az oktatási rendszerrel a viszonya.

Fontos a gyermek általános tájékozottsága. Egy hat éves gyermektől már elvárható hogy tudja a nevét, lakcímét, születési idejét, szülei nevét és foglalkozását. Saját magát a világban el tudja helyezni, térben és időben. Környezetéről és a világról egy alapvető tájékozottsággal és képpel rendelkezzen. Tudnia kell az évszakokat, hónapokat, napokat, napszakokat és azok változásait.

Rendelkezzen megfelelő feladattudattal, a szabályok betartása korának megfelelően de ne okozzon számára nehézséget. Kortárs közösségben társaival viselkedése kiegyensúlyozott legyen.
Képességei, készségei fejlődésében egy bizonyos szintű fejlettség elengedhetetlen. Ezek közül  a legfontosabbak: dominancia kialakulása, testtudat és énkép kifejlődése, anyanyelvi készség fejlettsége. Szem-kéz koordináció, finommotorikus mozgások (finommozgások – kézügyesség – ceruzafogás), alak-háttér érzékelés (vizuális kulcsinger kiszűrése a környező ingerek közül), térbéli tájékozódás, figyelmi készség fejlettsége nélkülözhetetlen. 

Ha ezeken a területeken elmaradás mutatkozik, abból később könnyen alakulhatnak ki komolyabb tanulási nehézségek. Rendkívül fontos a problémák korai felismerése és megsegítése!

Hogyan tudunk segíteni a gyermeknek?

Általános tájékozottságát egyszerű érdeklődő beszélgetésekkel ellenőrizhetjük le. Ha esetleg valamiről kiderül hogy nem ért, meséljünk neki az adott témában. Kérdezzünk rá a véleményére, kérdezzük meg tudja-e az adott dolgokat családjáról, mindennapjaikról.

Térbéli tájékozódását egy egyszerű „vizsgahelyzettel” leellenőrizhetjük. Rakjunk elé egy széket és kedvesen kérjük meg, a kezében lévő tárgyat rakja a szék elé, mögé, alá, mellé, jobb vagy bal oldalára. Ugyan így kérjük meg, mutassa meg melyik a jobb-bal keze és lába, válla, térde. Ha nagyszámú tévesztés nélkül magabiztosan megmutatja, nem lesz vele gond az iskolában. Ha sokat téveszt, játékosan gyakoroltathatjuk. Kérjük meg hogy segítsen elrakni dolgokat, ezeknek az instruálásában direkt szóban kérjük és a térbéli elhelyezkedést gyakoroltassuk vele – „kérlek rakd a sajtreszelőt az alsó polcra, a tésztaszűrő mellé”. Játszunk vele építős játékokat, ahol az elemek egymáshoz való elhelyezkedése jól látszik. Ezekben a játékokban is kitérhetünk a térbéli irányokra és helyzetekre.

Próbáljuk rávenni hogy otthon minél többet rajzoljon, gyurmázzon, fűzzön, vágjon ollóval, ragasszon, kirakósozzon, építsen, mozogjon. Tehát a hagyományos játékokkal játsszon!
Olyanokat, melyekhez kell kézügyesség, el lehet helyezni térben és időben, van cselekménye és szereplői, szükséges hozzájuk játszótárs, vannak szabályaik melyeket be kell tartani.
Ezek mind az iskolára és az életre készítik fel és olyan sokféle készséget fejlesztenek hogy most inkább itt végig se sorolnám…  Egy tableten világító 2D-s játék nem fejleszt készséget, vagy olyan módon amely még nem szükséges a gyermek számára!

Minden világító kütyüvel eltöltött játékidő, a fejlődéstől veszi el a lehetőségét a gyermeknek. Az ezekkel való játékra bőven ráér később, azonban olyan készségek fejlődésétől veszi el a lehetőséget, melyek nélkül nem fog boldogulni az iskolában!

A hiányzó nyugalmi helyzet és a Neurofeedback

No de mihez kezdjen a szülő, ha a gyermek mindig nyüzsög, fecseg, képtelen megülni és nyugton maradni? Ilyen esetben szokott gyakran felmerülni a neurofeedback szükségessége. Hiszen ha az idegrendszer fejlettsége nem teszi lehetővé a nyugodt tevékenységek gyakorlását, sajnos azokban nem is fog tudni fejlődni kellő mértékben. Óvodás korban elsődlegesen a mozgásterápiákat javasoljuk (TSMT, Alapozó, Ayres) azonban ha ezek nem elegendőek, érdemes egy neurofeedback felmérésen részt venni.

Egy EEG alapú neurofeedback felmérésen fény derülhet az idegrendszer éretlenségére (általában ez a prefrontális területeket érinti – homloklebeny) aktivitási problémák jelenlétére (túlpörgő vagy éppen belassult idegrendszer) vagy konkrét agyhullámok túlzottan domináns jelenlétére avagy hiányára.
Mindegyik jelenség képes figyelmi problémákat okozni a maga módján. Ezeket célzottan lehet neurofeedback tréninggel kezelni. A  neurofeedback amplitúdó tréningjének módszertani leírásáról itt olvashat.

A tréning előrehaladtával a következő pozitív változásokra lehet számítani: a gyermek meg tud ülni legalább 30-40 percig nyugodtan egyhuzamban. Képes önmagát fizikálisan és fejben is lenyugtatni. Megtanulja koncentrálni figyelmét egy adott dologra. Fejlődik a testtudata, megtanul önmagára tudatosan hatni. A tréningfolyamat előrehaladtával észrevehető hogy már önként és lényegesen könnyebben vesz részt nyugodt kézműves tevékenységekben, tartós koncentrációt igénylő feladatokban.

Tehát a sikeres iskolakezdéshez megfelelő feladattudat, nyugalmi és aktivitási szint, megfelelően fejlett készségek szükségesek. Ezért érdemes az utolsó óvodai évben ezekre tudatosan készülni.

Írta:
Hullán Gabriella
Gyógypedagógus, neurofeedback tréner

Képek: Pixabay, Neurofeedback & Fejlesztés

The post Felkészülés az iskolakezdésre Neurofeedback tréninggel appeared first on Neurofeedback & fejlesztés.