Könyv ajánló – Tényleg ADHD-s a gyerekem?

ADHD – Gyermekfejlesztési praktikák – Könyvajáló

Thomas A. PhD - Tényleg ADHD-s a gyerekem?

Thomas A. PhD – Tényleg ADHD-s a gyerekem?

Még a nyáron volt szerencsém “belebotlani” Thomas Armstrong PhD – Tényleg ADHD-s a gyerekem? című könyvébe. A könyv tartalomjegyzékének elolvasása során már szembeötlik, az író – akiről később megtudjuk hogy a téma egyik elismert szakértője – sok ponton támadja az ADHD mint mentális betegség mondhatni járványos elterjedésének mivoltát. Vajon a hiperaktív és figyelemzavaros gyermek a több, vagy a rosszcsont, örökmozgó gyermekekre egyszerűen túl könnyen sütik rá ezt a diagnózist?
Kétségbe vonja hogy egyre több lenne az ezzel a tünetegyüttessel rendelkező személy. Inkább a társadalomban, megváltozó mindennapokban és a gyógyszeripar ugrásszerűen teret nyerő jelenlétében látja az okokat. A könyv elmeséli nekünk a gyógyszerek alkalmazásának történetét – ez személy szerint engem erősen megérintett és aggodalommal töltött el a jövőt illetően. Felsorolja azokat a tényezőket, melyek hatással lehetnek arra hogy egyre szembeötlőbbek ezen “személyiség típussal” rendelkező gyermekek. Elolvasása elgondolkodtat minket, hogyan is helyes viszonyulni ehhez a diagnózishoz és az adott gyermek problémáihoz.
Ami azonban bizonyos, megpróbál alternatív módszereket felsorolni nekünk, melyekkel segíthetünk a gyermekeinknek.

Amit röviden és tömören el lehet róla mondani: olvasmányos, könnyen érthető, mondhatni “gyógyszer ellenes”, az ADHD diagnózisának kialakulását boncolgatja (mikor és miért lett ilyen felkapott ez a diagnózis?). Gyakorlati segítséggel próbál szolgálni.

Ami miatt külön ajánlom minden a figyelemzavar kapcsán érintett embernek, 101 kézzelfogható, jól elmagyarázott figyelemfejlesztő módszert sorol fel a fejlődés és a mindennapok megsegítéséhez!

Jaffa Kiadó
Megjelent: 2018
392 oldal
Puha fedeles
Fordította: Farkas Veronika

Bővebben az ADHD diagnózisáról itt olvashat. Továbbá a figyelemzavarról itt.

Kép forrása: Libri

Felkészülés az iskolakezdésre Neurofeedback tréninggel

Neurofeedback és az iskolakezdés

Az egyik – mondhatni legklasszikusabb – oka a családoknak amiért felkeresnek, mert 1-2 év és iskolás lesz a gyermek de úgy érzik még “éretlen rá”. Sokat fecseg, könnyen elterelhető a figyelme, túlzottan szabatos, nem igen tud megülni egy helyben. Teljes mértékig jogos ilyenkor a szülők félelme, mi lesz így a gyermekkel iskolakezdés idején? Nagyon lényeges erre felkészíteni a gyermeket még az óvodai évek alatt, hiszen az első sikerek/kudarcok határozzák meg a gyermek viszonyát a tanulással és az iskolával kapcsolatban.

iskolakezdés feltételei

Mi szükséges egy sikeres iskolakezdéshez?

Egy gyermek iskolai tanulmányait számtalan dolog befolyásolja. Talán a következők a legfontosabbak: mit hoz otthonról (iskolához való viszony, elvárások, tudás amit a családjától kapott), a képességei (érett-e az iskolai elvárásokra), személyisége és a környezet ( iskola/tanárok/osztálytársak).

Ezek közül a család szerencsére sok dologban tud segíteni a gyermeknek. Véleményem szerint az egyik kulcs kérdés hogy ne leküzdendő próbatételnek harangozzuk be az iskolát – “Én is túléltem valahogy az iskolát, fiam neked is menni fog” – próbáljunk minél pozitívabb hozzáállást kialakítani a gyermekben, szeresse az iskolát a lehetőségekhez mérten. Így van a legnagyobb esélye arra hogy hosszútávon is pozitív legyen az oktatási rendszerrel a viszonya.

Fontos a gyermek általános tájékozottsága. Egy hat éves gyermektől már elvárható hogy tudja a nevét, lakcímét, születési idejét, szülei nevét és foglalkozását. Saját magát a világban el tudja helyezni, térben és időben. Környezetéről és a világról egy alapvető tájékozottsággal és képpel rendelkezzen. Tudnia kell az évszakokat, hónapokat, napokat, napszakokat és azok változásait.

készségek - iskolakezdésRendelkezzen megfelelő feladattudattal, a szabályok betartása korának megfelelően de ne okozzon számára nehézséget. Kortárs közösségben társaival viselkedése kiegyensúlyozott legyen.
Képességei, készségei fejlődésében egy bizonyos szintű fejlettség elengedhetetlen. Ezek közül  a legfontosabbak: dominancia kialakulása, testtudat és énkép kifejlődése, anyanyelvi készség fejlettsége. Szem-kéz koordináció, finommotorikus mozgások (finommozgások – kézügyesség – ceruzafogás), alak-háttér érzékelés (vizuális kulcsinger kiszűrése a környező ingerek közül), térbéli tájékozódás, figyelmi készség fejlettsége nélkülözhetetlen. 

Ha ezeken a területeken elmaradás mutatkozik, abból később könnyen alakulhatnak ki komolyabb tanulási nehézségek. Rendkívül fontos a problémák korai felismerése és megsegítése!

Hogyan tudunk segíteni a gyermeknek?

Általános tájékozottságát egyszerű érdeklődő beszélgetésekkel ellenőrizhetjük le. Ha esetleg valamiről kiderül hogy nem ért, meséljünk neki az adott témában. Kérdezzünk rá a véleményére, kérdezzük meg tudja-e az adott dolgokat családjáról, mindennapjaikról.

Térbéli tájékozódását egy egyszerű “vizsgahelyzettel” leellenőrizhetjük. Rakjunk elé egy széket és kedvesen kérjük meg, a kezében lévő tárgyat rakja a szék elé, mögé, alá, mellé, jobb vagy bal oldalára. Ugyan így kérjük meg, mutassa meg melyik a jobb-bal keze és lába, válla, térde. Ha nagyszámú tévesztés nélkül magabiztosan megmutatja, nem lesz vele gond az iskolában. Ha sokat téveszt, játékosan gyakoroltathatjuk. Kérjük meg hogy segítsen elrakni dolgokat, ezeknek az instruálásában direkt szóban kérjük és a térbéli elhelyezkedést gyakoroltassuk vele – “kérlek rakd a sajtreszelőt az alsó polcra, a tésztaszűrő mellé”. Játszunk vele építős játékokat, ahol az elemek egymáshoz való elhelyezkedése jól látszik. Ezekben a játékokban is kitérhetünk a térbéli irányokra és helyzetekre.

iskolakezdés - neurofeedbackPróbáljuk rávenni hogy otthon minél többet rajzoljon, gyurmázzon, fűzzön, vágjon ollóval, ragasszon, kirakósozzon, építsen, mozogjon. Tehát a hagyományos játékokkal játsszon!
Olyanokat, melyekhez kell kézügyesség, el lehet helyezni térben és időben, van cselekménye és szereplői, szükséges hozzájuk játszótárs, vannak szabályaik melyeket be kell tartani.
Ezek mind az iskolára és az életre készítik fel és olyan sokféle készséget fejlesztenek hogy most inkább itt végig se sorolnám…  Egy tableten világító 2D-s játék nem fejleszt készséget, vagy olyan módon amely még nem szükséges a gyermek számára!

Minden világító kütyüvel eltöltött játékidő, a fejlődéstől veszi el a lehetőségét a gyermeknek. Az ezekkel való játékra bőven ráér később, azonban olyan készségek fejlődésétől veszi el a lehetőséget, melyek nélkül nem fog boldogulni az iskolában!

A hiányzó nyugalmi helyzet és a Neurofeedback

No de mihez kezdjen a szülő, ha a gyermek mindig nyüzsög, fecseg, képtelen megülni és nyugton maradni? Ilyen esetben szokott gyakran felmerülni a neurofeedback szükségessége. Hiszen ha az idegrendszer fejlettsége nem teszi lehetővé a nyugodt tevékenységek gyakorlását, sajnos azokban nem is fog tudni fejlődni kellő mértékben. Óvodás korban elsődlegesen a mozgásterápiákat javasoljuk (TSMT, Alapozó, Ayres) azonban ha ezek nem elegendőek, érdemes egy neurofeedback felmérésen részt venni.

https://pixabay.com/hu/gyerekek-l%C3%A1ny-ceruza-rajz-1093758/

Egy EEG alapú neurofeedback felmérésen fény derülhet az idegrendszer éretlenségére (általában ez a prefrontális területeket érinti – homloklebeny) aktivitási problémák jelenlétére (túlpörgő vagy éppen belassult idegrendszer) vagy konkrét agyhullámok túlzottan domináns jelenlétére avagy hiányára.
Mindegyik jelenség képes figyelmi problémákat okozni a maga módján. Ezeket célzottan lehet neurofeedback tréninggel kezelni. A  neurofeedback amplitúdó tréningjének módszertani leírásáról itt olvashat.

A tréning előrehaladtával a következő pozitív változásokra lehet számítani: a gyermek meg tud ülni legalább 30-40 percig nyugodtan egyhuzamban. Képes önmagát fizikálisan és fejben is lenyugtatni. Megtanulja koncentrálni figyelmét egy adott dologra. Fejlődik a testtudata, megtanul önmagára tudatosan hatni. A tréningfolyamat előrehaladtával észrevehető hogy már önként és lényegesen könnyebben vesz részt nyugodt kézműves tevékenységekben, tartós koncentrációt igénylő feladatokban.

Tehát a sikeres iskolakezdéshez megfelelő feladattudat, nyugalmi és aktivitási szint, megfelelően fejlett készségek szükségesek. Ezért érdemes az utolsó óvodai évben ezekre tudatosan készülni.

Írta:
Hullán Gabriella
Gyógypedagógus, neurofeedback tréner

Képek: Pixabay, Neurofeedback & Fejlesztés

Amplitúdó tréning, mint Neurofeedback típus

Neurofeedback – Módszertan

Napjainkban is kutatások tárgya a neurofeedback. Különböző módszertanok alakultak ki az évek során, melyek egymással mondhatni “versenyezve” igyekeznek hatékonyabbak lenni a többinél. Ez a fajta versengés okozhatja a módszer gyors fejlődését és azt, hogy egyre többet foglalkoznak nemzetközi szinten is a neurofeedbackkel.

A neurofeedback kezdetei:

Macskák a ketrecben - neurofeedback

Forrás: Ari Goldstein, Ph.D. Educational Psychologist

Dr. Barry Sterman (1963) 30 macskával kezdett el kísérletezni, a kísérletek közben figyelte az EEG adataikat is. Pavlovi reflexhez hasonló kísérletében a cicákat arra kondicionálta (tanította) hogy ha enni szeretnének, nyomjanak le egy taposókart a ketrecükben. Jutalmuk húsleves ill. tej volt. Az állatok, hamar meg is tanulták a feladatot. Következő lépésben egy hangot játszott be a macskáknak a ketrecbe és csak akkor kaptak a macskák élelmet, ha akkor nyomták le a kart mikor a hang nem szólt éppen.
Dr. Sterman hamar észrevette hogy az éhes macskák viselkedése megváltozott. Láthatóan koncentráltak, fizikailag lenyugodtak és éberen figyelték a lejátszódó hangot, várva mikor áll le hogy sikeresen nyomhassák le a kart. Ebben az állapotukban megerősödött SMR (szenzo-motoros ritmus) frekvenciát észlelt az állatokon. Mikor erre a megállapításra jutott, merőben változtatott a kísérleten: eltávolította a kart a ketrecből, a hang maradt de a cicák akkor kaptak élelmet ha lenyugtatták magukat és a korábbi koncentrált, SMR-ben gazdagabb idegi tevékenységet produkálták. A kísérlet sikeres volt, az egyedek rátanultak a feladatra és az élelem reményében elkezdtek SMR szintet növelni.

Ez volt az első olyan kísérlet mely azt bizonyította hogy akaratlagosan befolyásolhatóak az EEG értékek. Később Sterman más kísérletekbe is bevonta a macskáit, ekkor egy véletlen folytán kiderült, az SMR tréningezett macskák védettebbek epilepsziás rohamok ellen még akkor is ha mesterségesen kemikáliákkal próbálják náluk kiváltani a rohamot. Munkássága a béta hullámok kondicionálásával az amplitúdó tréningek egyik alapköve lett. De hogyan is néz ki napjainkban egy amplitúdó alapú neurofeedback tréning?

Amplitúdó tréning módszere:

Az amplitúdó tréning konkrét agyhullám típusokkal dolgozik. Ezeknek a mintázatát és egymáshoz való viszonyát vizsgálja és igyekszik befolyásolni. Fontos leszögezni hogy az EEG jeleket “csak” mérjük és arról egyidejűleg információval szolgálunk a kliensnek. Mondhatni “tükröt tartva neki” jelen állapotáról. Ez a visszajelzés többnyire valamilyen mozgó kép, film vagy mese.

A tréning folyamata felméréssel kezdődik, mely során a tréner végigméri a főbb agyi területeket. Ezzel egy előzetes képet alkotva EEG adatokban a kliens állapotáról. Ezt tekinthetjük egy mini “brain mappingnek”. Ezt követően állítja fel a szakember a tréning céljait – melyik területen, milyen hullámokra kell hatnia a tréningnek.

aplitudo eeg jelek teljes

A hullámok viszonya

Minden vizsgált frekvencia tartomány miden pillanatban jelen van. Azonban nem mindegy hogy egy adott szituációban melyikből mennyit generál az idegrendszerünk. Egy optimális állapotban a mért agyhullámoknak egy bizonyos arányban kell jelen lenniük egymáshoz mérten.

Delta, theta, alpha, SMR, beta1, hi beta. Főként ezeket a hullám tartományokat célozza a tréning, harmonizációjuk a jól funkcionáló idegi tevékenységet eredményezi.

Hogyan befolyásoljunk egy “agyhullámot”?

Az optimálistól való eltérést úgy tudnánk jellemezni hogy nem megfelelő “mennyiséget” állít elő az adott frekvenciából az agy. Tehát vagy túl keveset, vagy túl sokat.

Neurofeedback - küszöb értékek beállítása

Neurofeedback – az optimális tartomány küszöbökkel való meghatározása

Ha egy gyermek idegrendszere a frontális lebenynél alul működik, a lassú frekvenciájú hullámok (melyek csecsemőkorban dominánsak ám az agy fejlődésével visszaszorulnak) túl dominánsak maradtak. Ezeknek egy felső határt kellene szabni, hogy annál többet ne generáljon az agy. Ehhez küszöböket állítunk be. Megszabjuk hogy azt szeretnénk, ha a Delta hullámokból nem lenne túlzottan sok, ha ezt szintet a gyermek átlépi, azt abban az adott pillanatban jelezzük neki.

Ugyan ez igaz arra is ha a koncentrált éber figyelemért felelős béta hullámokból túl kevés van. Beállítunk egy alsó minimum értéket, a tréning alatt azt kérjük tőle hogy az SMR frekvenciából legalább ennyit állítson elő a filmnézés közben. Tehát tartsa fenn az éber figyelmét a tréning alatt. Ha elkalandozik és nem elég éber, azonnal leáll a film.

Ezekkel a finom útmutatásokkal igyekszünk a kliensnek jelezni – tanítani –  hogy ismerje fel milyen állapotban van, mi lenne számára az optimális és ezt hogy tudja akaratlagosan elérni. Ebből ő annyit érzékel hogy ha nem összpontosít eléggé, nem marad éber vagy nem eléggé nyugodt a film/mese/animáció nézése közben, az azonnal leáll. Azt is megtapasztalja hogy ha korrigál, azonnal sikerélményben részesül, hiszen a rendszer pozitívan jelzi neki – tovább indul a film v. mese..

A tréningtípus speciális előnyei

Minden tréningtípusnak meg van a maga előnye, mely a módszertanából adódik. Az amplitúdó tréninget mind gyermekek mind felnőttek sikeresen alkalmazhatják fejlődésükben. 4,5 éves kortól a késői demenciáig bárki gyakorolhatja.

Fő típusai: leggyakoribb a fent említett idegrendszer harmonizációját és ezzel fejlesztését célozó theta/beta típusú tréning. Alpha/theta relaxációs tréninget az alvási, szorongási problémáknál, addiktológiai területeken használunk. Továbbá különböző speciális agyi károsodások által fellépő problémák kezelése is megvalósítható, ahol egyedi protokollokat kell felállítani az egyedi sérülések kezelésére.

Gyermekeknél kiszoktam emelni hogy – öröm az ürömben – a tréning érzékeny a bemozdulások és izomfeszülések miatt fals adatokra. Az általam használt softver ezt érzékeli és pont ugyan úgy visszajelzi a gyermeknek, mintha nem figyelt volna a tréning során. Tehát egy “sajtkukac” kisgyermek az első alkalmakkal megtapasztalja és megtanulja hogy a feladathelyzetben nyugodtan üljön  és ne produkáljon semmilyen mozgásos pótcselekvést. Ezzel járulékosan bár de hatékonyan fejlesztve a feladathelyzetben való nyugodt részvétel képességét.

Írta:
Hullán Gabriella
Gyógypedagógus, neurofeedback tréner

A módszertani illusztrációkat a Neurofeedback & Fejlesztés készítette, minden jog fenntartva.

ADHD kezelése neurofeedback tréninggel

neurofeedback - adhd

Neurofeedback – ADHD – Figyelemzavar

 A Figyelemhiányos, hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) egy tünetegyüttes. Pontos definíciója:

Neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll.

Diagnosztizálása pszichiáteri hatáskör, Budapesten a Vadaskert, SOTE és a Bethesda Gyermekkórház ADHD központja diagnosztizál. A diagnózist mindig tesztek és megfigyelés előzi meg. Kiemelendő hogy elengedhetetlen a gyermeket kortársak között hosszabban megfigyelni, ez alapján lehet megfelelő összképet alkotni a gyermek állapotáról.

Azonban minél fiatalabb egy gyermek, annál nehezebb pontos véleményt alkotni arról, milyen okok állhatnak a tünetei mögött. Először is a fiatalkori gyors növekedés, fejődésben lévő idegrendszere miatt. Az éppen jelenlévő tüneteket pár hónap alatt “kinőheti”, azonban új tünet rövid időn belül előkerülhet viselkedésében.
A másik ok, a különböző diagnózisoknál megfigyelendő tünetek közötti erős átfedés. Egy ADHD-s gyermek képes 80%-ban pontosan ugyan olyan tüneteket produkálni mint egy autista vagy szenzoros integrációs zavarral küzdő gyermek. Mindegyiküknél megjelenthetnek szociális és emocionális nehézségek, ismétlődő (repertitív) viselkedés vagy szokatlan érdeklődési terület is, pedig az ADHD-t nem ezek alapján diagnosztizáljuk.
A kulcsparaméter az egész életszervezésre kiható figyelemzavar, szétszórtság, nyughatatlan motoros funkciók és az impulzus kontroll hiánya.

Neurofeedback használata az ADHD kezelésében

Magyarországon a neurofeedback még csak bontogatja szárnyait, míg a velünk szomszédos országokban már komolyabb ismertségre tett szert. Horvátországban az EEG alapú diagnosztika államilag elismert, de Szlovákiában is támogatja már a társadalombiztosítás. Nálunk ez még sajnos várat magára. Azonban amit tudunk:

Egy ADHD-s idegrendszerben több anatómiai elváltozás is bizonyítható már. Kutatások komoly eltérést mutattak az alábbi területeken
  • Szerkezeti elváltozások:  agykérgi különbségek, késleltetett agykérgi fejlődés gyermekeknél és serdülőknél, csökkent szürkeállomány sűrűség.
  • Funkcionális elváltozások: prefrontális-striális hálozatok és az elülső-limbikus rendszer hálózatainak elváltozásai okozhatják a figyelmi és hiperaktivitással kapcsolatos tüneteket.

Mindenképpen elmondható hogy az agy prefrontális (homloklebenyi) területeinek és a neurotranszmitterek között a dopaminerg rendszerek későbbi érése megfigyelhető.

Hogyan hat a neurofeedback?

A fentebb említett frontális területek amplitúdó tréningjével elérhető hogy a fejletlen, alul működő idegrendszer megfelelő aktivitási szintet kapjon. Ezt folyamatos, heti rendszerességű gyakorlással érhetjük el, melynek során mérve a gyermek idegrendszeri aktivitását, arra ösztönözzük hogy “erőlködjön”, összpontosítson minél hosszabb ideig, ezzel sarkallva önmagát a hatékonyabb idegrendszeri működésre.

Arról hogy hogyan is zajlik egy amplitúdó tréning, itt olvashat!

Írta:
Hullán Gabriella
Gyógypedagógus, neurofeedback tréner

Kép: Pixabay
Forrás: Adhd Institute

error: Content is protected !!